Mimi csakis a főtt tojás fehérjét volt hajlandó megenni. Hiába volt tükör, lágy, bundás kenyér, egyszerűen bele sem mert kóstolni. Fintorgott mindenre ami más volt.

Egy reggel támadt egy ötletem. Ugyanis a rizst megeszi, s tojás ízével nem lehet baja, mer a főttet imádja. Így némi kreativitással, bíztam benne, hogy csak belé tudom majd sulykolni.

Hmm, rizs, tojás, ráadásul rántottánk? Mimi, segítesz nekem reggelit készíteni? Lelkesen csörtetett felém, már alig várta, hogy legyen valami program.

Ami jó volt, hogy a tojások feltörése után mára a felverést egyedül tudta elvégezni, persze csak annak a reményében hogy egy álmos mackóval fog találkozni. A tojások felverésénél nem kell azt képzelni egyáltalán, hogy a falra sem jutott, vagy a konyhapultra na meg a kőre...

De ez benne van a pakliba, sőt, csak a takarításól kell majd gondoskodjam, hogy anya ne vegye majd észre :).

Közben lefőtt a rizs, meg elkészítettem a rántottát is. Volt egy kis maradék sajt, azt használtam fel kiegészítő dekorációként. Amint megformáltam a rizst, máris ráborítottam a rántottából egy szeletet, ez volt a maci takarója. A legvégén pedig a maradék sajt felhasználásával sikerült kialakítani a "macis" formát.

Mimi oda volt érte, közben beszélgettünk az állatokról, az állatvilágról. Amolyan mini kérdezz-feleletet alakítottunk ki. Élvezte nagyon. Végül elkészült minden, majd elkérte a telefonomat (noha neki is van egy gyerekfényképező), és készített jó néhány fotót.

Természetesen nem evett belőle, talán majd legközelebb. Ennek ellenére úgy gondolom hogy jó irányba tartunk, és ezt folytatjuk is majd.

üdv.